A házassági vagyonjog a házastársak egymás közti (belső), valamint harmadik személyekkel szemben fennálló (külső) vagyoni viszonyait szabályozza a házasság időtartamára, illetőleg a házasság megszűnésének esetére.
A házastársak önálló polgári jogi jogképességüket a házasságkötés után is megtartják, jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, ugyanakkor a házastársi életközösség létrejötte lényeges kihatással van vagyoni viszonyaikra. E vagyoni viszonyok körében a jognak választ kell adnia egyrészt arra, hogy mi legyen a házasulók meglévő vagyonának sorsa a házasságkötés után, hogyan alakul a házassági együttélés alatt közösen vagy bármelyik házastárs által külön szerzett vagyon jogi helyzete, miként rendelkezhetnek a házastársak vagyonukkal, milyen megtérítési igényeket támaszthatnak egymással szemben a házasság megszűnésekor, másrészt rendelkeznie kell, hogy a házastársakat milyen jogi illetik és kötelezettségek terhelik harmadik személyekkel szemben (pl. milyen felelősséget viselnek a közösen vagy az egyikük által vállalt tartozásokért).
A Családjogi törvény rendelkezése szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
A törvény azonban lehetőséget biztosít a házasulóknak, illetve a házastársaknak arra, hogy vagyoni viszonyaikat a Csjt. szabályaitól eltérően rendezzék. A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.
A házassági vagyonjog ezen törvényi szabályozásából következően a Csjt. vagyonjogi rendelkezései csak akkor és annyiban érvényesülnek, amennyiben a házasulók illetve a házastársak vagyoni viszonyaikat szerződéssel eltérően nem rendezik. A házastársak vagyoni viszonyainak elsődleges forrásává tehát a vagyonjogi szerződés vált, a törvényi szabályok ahhoz képest másodlagosak.