Szegedi ügyvéd

Özvegyre vonatkozó új öröklési szabályok

Házastárs öröklésének új szabályai

 

Egy kedves ingatlanközvetítő barátnőm a napokban arra kért, hogy az özvegyre vonatkozó új öröklési szabályokról beszéljünk, hiszen az örökösök által értékesíteni kívánt ingatlanhoz kapcsolódóan számára ez fontos lehet.

Mindent megelőzően szeretném rögzíteni –és barátnőmnek is ezt javasoltam-, hogy a hagyatéki eljárást követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joghatályos állapot legyen a kiindulópont, hiszen az ily módon rögzített tulajdoni viszonyok a jogerős hagyatékátadó végzés alapján, azaz az esetleges jogviták perbeli rendezését követően, vagy a perindításra nyitva álló, jogvesztő határidő leteltét követően kerülnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

 

Mindenkinek az ingatlan-nyilvántartásban rögzített állapotot javaslom kiindulópontként, azonban mint nagyon lényeges változáson átesett jogterületet, ismertetem az özvegy öröklésének új szabályait, hiszen ez sokakat érintő kérdéskör.

 

A régi Ptk szabályai szerint a házastárs törvényes öröklés jogcímén csak leszármazók hiányában vált állagörökössé, egyébként a hagyaték egészén özvegyi haszonélvezeti jogot kapott. Ez gyakran azzal a méltánytalan és súlyosan igazságtalan eredménnyel járt, hogy a leszármazók a felmenőjük halála után csak hosszú idő elteltével juthattak hozzá örökségükhöz. (Ez a régi illetékkiszabás szerint azt jelentette, hogy az öröklés időpontjában meghatározott érték alapján illetéket fizettek az örökösök, azonban csak hosszú idő után, rendszerint akkorra már lényegesen csökkent értéken jutottak az örökséghez). Az özvegy szempontjából viszont el nem vitatható az igény arra, hogy a házastársa halála után is a megszokott lakókörnyezetében maradjon.

 

Ezen érdekek egybevetése alapján a jogalkotó az alábbi szabályozást rögzítette az új Ptk-ban

a)      házastárs öröklése leszármazó mellett

b)      házastárs öröklése szülő mellett

c)      házastárs egyedüli öröklése

d)     házastárs kiesése a törvényes öröklésből

 

a)      Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

  • a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon
  • és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Az első ponthoz tartozó értelmezés szerint a közösen lakott lakás megítélése szempontjából nem az ingatlan-nyilvántartási megnevezést, hanem az adott ingatlan tényleges funkcióját kell értékelni, vagyis az özvegy haszonélvezeti jogot szerezhet az életvitelszerűen lakásként használt nyaralón is. A lakáshoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyak körét pedig a lakásfunkcióhoz kapcsolódóan lehet meghatározni. Ekként tehát nem terjed ki a haszonélvezeti jog pl. a személygépkocsira.

 

A második ponthoz kapcsolódóan pedig rögzíteni kell, hogy a leszármazók állagöröklése a hagyaték haszonélvezeti jogával nem terhelt „többi” részből sem teljes, mert abból egy gyermekrészt az özvegy örököl.

Az előző példánál maradva tehát ha két gyermek és a házastárs hátrahagyásával hunyt el az örökhagyó, akkor a berendezett lakást a két gyermek ½-1/2 arányban örökli a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten, míg a személygépkocsinak három tulajdonosa lesz egymás között egyenlő arányban.

 

A túlélő házastárs öröklési jogi státusának alapvető változása jut kifejezésre az alábbi két új szabályban is:

* a haszonélvezeti jog holtig tartó jellegét a szó szoros értelmében kell venni, tehát az új házasságkötéssel sem szűnik meg,

* a haszonélvezet megváltását csak a túlélő házastárs részéről tette lehetővé, vele szemben a megváltás nem igényelhető.

 

b)      Házastárs öröklése szülő mellett: Ha leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, az ezen felüli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyett a másik szülő és a túlélő házastárs örököl egymás között egyenlően.

c)      Az örökhagyó házastársa egyedül örököl, ha nincs leszármazó és szülő, vagy azok nem örökölhetnek. Ebben az esetben a házastárs öröklésének korlátját kizárólag az ági öröklés jelentheti.

d)     Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyíláskor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset összes körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.

Erre a kiesési okra csak az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel rá rótt tehertől ezáltal mentesülne. A bizonyítás terhe a kiesési okra hivatkozó személyt terheli!

 

Az új szabályozásra figyelemmel mindenki számára javaslom, hogy a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző tájékoztatását kérje a család számára legmegfelelőbb jogi helyzet kialakítására, amennyiben pedig nincs a családban egyetértés, szükséges lehet ügyvédi képviselet a probléma megoldásához.

vissza