Szegedi ügyvéd

Új szabályok a nagykorú gyermek tartása tárgyában

A korábbi szabályozáshoz képest több változás is megjelenik a nagykorú gyermek -különösen a továbbtanuló- nagykorú tartása körében.

A kiskorú gyermeket -rászoltsága vélelme okán- megillető tartási időszakot az új Ptk kiterjeszti a gyermek 20. életévének betöltéséig. (Nyilvánvalóan sok gyermek kezdte egy évvel a kötelező iskolai beiratkozási idő után az évet, és ez előidézheti azt a helyzetet, hogy a gyermek 19 évesen még középiskolás. Ekkor tehát a rászorultságot vélelmezve a tartásdíjfizetésre jogosult a kiskorú tartására vonatkozó szabályok szerint.)
Ha viszont a gyermek a középiskolát elvégezte, meg kell vizsgálni, hogy jogosult-e a tartásra.

Ebben a körben a tanulmányokat folytató nagykorú lehet a tartásra jogosult. A nagykorú, munkaképes gyermek akkor jogosult tartásra, ha arra szükséges tanulmányai ésszerű időn belüli folytatása érdekében rászorul.
Szükséges tanulmánynak minősül -a korábbi szabályokkal azonos módon- az életpályára előkészítő képzés.
Emellett azonban a tartásra jogosultsághoz további feltételek fennállása kell:
a) a tanulmányok indokolt időn belüli megkezdése (ez biztosítja, hogy a tanulmányok folyamatosak legyenek) A folyamatosság elvárható, de mindig vizsgálni kell az okát. Nyilvánvalóan a betegség indokolt lehet, esetleg az okkal történt pályamódosítás is.
b) a gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell. (Ez a tartásra kötelezett szülő számára lehetőséget biztosít arra, hogy felkészüljön a tartási kötelezettségének idejére, felmérhesse, hogy még mennyi ideig kell a gyermekről anyagilag is gondoskodni. Csak megjegyzem, hogy a kiskorúnak járó tartás mértékénél alacsonyabb lehet a nagykorú tartásdíja, hiszen itt a szülő már nem köteles saját megélhetése rovására tartani gyermekét, tehát a szülőnek lehetősége kínálkozhat ez esetben a tartásdíj mértékének csökkentésére a fizetési kötelezettség fennmaradása mellett is.)
Új szabály, hogy a tájékoztatási kötelettség elmaradása a gyermek terhére értékelhető körülmény vita esetén.

Bekerültek az új Ptk-ba olyan jogszabályi elemek, melyek kizárják a szülő tartási kötelezettségét a fenti feltételek fennállása esetén is:
a) a gyermek érdemtelensége, ami pl. megállapítható, ha a gyermek kellő indok nélkül nem tartja a kapcsolatot az őt tartó szülővel (Több ügyem is volt, amikor a gyermek és az őt nevelő szülő bankautomataként kezelte a fizetésre kötelezett szülőt, a nem egy esetben magas tartásdíjat elvárta, de nemhogy nem kereste a szülőt a gyermek, de a kezdeményezését is durván visszautasította. Sajnos a jog alkalmatlan arra, hogy a személyes kapcsolatot helyreállítsa, azonban arra alkalmas, hogy az ilyen magatartást értékelve mentesítse a szülőt a fizetési kötelezettség alól. )
b) nem köteles a szólő a nagykorú tartására, ha a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget. (Ezt szerintem nem kell magyarázni, ha a gyerek hülye, vagy lusta, akkor csak önkéntes teljesítéssel várható el ennek finanszírozása).
c) nem köteles tartásra továbbá a szülő, ha ezzel saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
d) felső határt szab továbbá az új Ptk: a szülő a 25. életévét betöltött gyermeke tartására csak rendkívül indokolt eestbenkötelezhető. Ez véleményem szerint nagyon fontos új szabály, hiszen korábban sem a gyakorlat, sem a jogszabály nem adott iránymutatást. A korhatár összhangban áll az egyes gyermekvédelmi juttatásokra megállapított felső korhatárral, valamint azzal a korábban már érintett elvárással, hogy folyamatosan, és ésszerű időn belül fejezze be a gyermek a tanulmányait.

Személy szerint nagyon jónak, cizelláltnak és lényeges változásokat tartalmazónak tartom a családjogi könyv rendelkezéseit, melyeket mutat a fenti logikus, az élethez igazított szabályok bevezetése is, azonban annak megítélése, hogy ez kinek milyen -esetleg anyagi értelmeben is mérhető- eredményt hoz, azt minden egyes perben az eljáró bíróság jogalkalmazása fogja eldönteni. Az esetek mindig más történeten alapulnak, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével fog döntést hozni, azonban az a tény, hogy jogszabályi normaszövegbe ágyazva pontosan követhető szabályok vannak, megkönnyíti minden jogalkalmazó dolgát.

vissza