Szegedi ügyvéd

Rendelkezés közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt

rendelkezés közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt

A házastársak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen, vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek.

 

Mindent megelőzően azt kell tisztázni, hogy mit is jelent a rendelkezési jog:

Az általános szabály szerint –többek között- a rendelkezési jog a dolog birtoklását, használatát, hasznainak szedését, a dolog átruházását jelenti, vagy ide tartozik más jogokról való rendelkezés is. Ugyanakkor az általános szabályokhoz képest a házastársak esetén specialitás van, hiszen a házastárs önállóan még saját eszmei tulajdoni hányadával sem rendelkezhet. A házastársi vagyonközösség tehát ebből a szempontból is szorosabb kötelék mint a polgári jogi közös tulajdon. Konkrét példával élve: ha testvéreknek fele-fele arányban van egy házunk, akkor a testvérek az őket illető tulajdoni hányaddal –a Ptk szabályainak betartása mellett- önállóan és szabadon rendelkeznek, pl. kiadhatja az egyik testvére a fele házát bérletbe. Ha viszont fele-fele arányú közös tulajdonban áll a házastársak között a ház, nem lehet –a példánál maradva- a házastárs hozzájárulása nélkül bérbe adni.

Ez a szabály ugyanakkor a kötelezettségek vállalása (pl. hitel felvétele, kölcsöntartozás) tárgyában is releváns, ami bizony jelentős jogvédelmet jelenthet a házastárs számára.

 

A közös vagyon feletti rendelkezési jog házastársak esetén tehát azt jelenti, hogy a rendelkezési jog gyakorlása körében vagy közösen kötik meg a szerződést, teszik meg a jognyilatkozatot, vagy csak egyikük vesz ugyan részt a rendelkezést magába foglaló jogügylet megkötésében, viszont ez esetben ahhoz a másik házastárs –előzetes vagy utólagos- hozzájárulása szükséges. Ez a hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve, ami a bírósági gyakorlatban azt jelenti, hogy a hozzájárulás kifejezésre juthat pl. a másik házastárs meghatalmazotti vagy képviselői minőségben történő közreműködésével, a szerződést ügyleti tanúként aláírja, a szerződéskötést megelőző tárgyalásokon részt vesz, az írásba foglalásban segédkezik, az ügylet megkötésénél jelen van, vagy legalábbis tudomást szerez róla, de az ellen nem tiltakozik, esetleg a teljesítésben közreműködik.

 

A házastársak által együttesen kötött, illetve a házastárs által a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésektől meg kell különböztetni azokat a szerződéseket, melyeket csak az egyik házastárs köt meg, de a másik házastárs hozzájárulását a szerződéshez vélelmezni kell.

A forgalom biztonsága és a szerződésekbe vetett bizalom fenntartása azt kívánja meg, hogy annak a személynek, aki valamelyik házastárssal szerződést köt ne kelljen vizsgálnia, hogy a vele szerződő fél házasságban él-e, illetve, hogy házastársa hozzájárult-e a jogügylethez. Ezért a jog bizonyos esetkörbe vélelmet állít fel, ami azt jelenti, hogy a házastárs hozzájárulását akkor is megadottnak kell tekinteni, ha a hozzájárulás ténye nem állapítható meg.

Ebbe az esetkörbe tartozik

·        a házastárs által a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése-,

·        foglalkozásának gyakorlása-,

·        vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötött szerződései.

 

Nem alkalmazható a vélelem:

·        a fenti esetkörökre, ha a házastárs a szerződés megkötése ellen a szerződést kötő harmadik személynél a szerződéskötés előtt kifejezetten tiltakozott

ha pl. a feleség nem akarja, hogy a férje fél disznót vigyen haza, és a hentesnél emiatt patáliát csap, később nem kérhető tőle meg nem fizetett vételár, vagy ha a kötődés férje ordítva ellenzi az újabb kötőgép megvásárlását az eladó üzletében szintén nem követelhető tőle a vételár.

·        a vagyonközösség megszűnését követően kötött ügyletekre

·        a házastárs különvagyonára kötött szerződésre

·        ha a szerződés nem visszterhes (ha pl. a férj az aktuális barátnőjének ajándékozza a Lexust, nyilvánvaló, hogy a feleség hozzájárulása nem vélelmezhető)

·        lakást magában foglaló ingatlant érintő szerződésre

·        és közös vagyonnak egyéni cégbe, gazdasági társaságba, vagy szövetkezetbe történő apportálására.

 

Csak akkor lehet a hozzájárulás vélelmét megdönteni, ha kétséget kizáró módon bizonyítottá válik, hogy a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá. A bírói gyakorlat szerint a harmadik személynek akkor kell tudnia a hozzájárulás hiányáról, ha a körülmények arra mutatnak, hogy az ügylet nyilvánvalóan ellentétes a házastársa közös érdekeivel. A harmadik személynek erre lehet következtetnie a felek vagyoni helyzetének ismerete mellett a dolog értékéből, rendeltetéséből.

 

Mindezen szabályoknak persze leginkább a házastársak egymás közötti elszámolása során lehet jelentősége, ugyanakkor a szerződéskötő harmadik fél számára sem közömbös, hogy a szabályok alapján hozzájuthat-e, és ha igen, kitől a szerződés alapján neki járó követeléshez.

vissza