Szegedi ügyvéd

Gyermek külföldi utazása, tartózkodása, letelepedési célú külföldre távozás a 2014. március 15. napján hatályba lépő új Ptk Családjogi könyvében rögzített szabályok tükrében

A CSJK (új Ptk Családjogi könyve) a korábbiaknál nagyobb jelentőséget tulajdonít annak az esetkörnek, amikor a gyermek tényleges tartózkodási helye hosszabb-rövidebb ideig a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelyétől, a szülői otthontól távol van.

 

A szabályok eltérőek

a személyi körtől függően

A/ a gyermeküket közösen gondozó szülők gyermekének külföldi tartózkodása

ezen belül a) a szülőkkel együtt történő külföldre utazás

                 b) a gyermek egyedül történő külföldre utazása

B/ külön élő szülők gyermekének külföldi tartózkodása

ezen belül a) gondozó szülővel

                 b) kapcsolattartás idejében a külön élő szülővel

                 c) a gyermek egyedül történő külföldre utazása

a külföldi tartózkodás  céljától és időtartamától függően

C/ külföldi utazás, tartózkodás vagy letelepedési célú külföldre távozásról van szó.

 

Az új Ptk családjogi szabályozására általános szinten elmondható, hogy a korábbi bírósági gyakorlatot normaszöveg szintjére emelte, azaz megjelenik törvényszövegben az az óriási gyakorlat, amelynek szabályozását az élet sokszínűsége követelte meg a jogalkalmazótól.

A gyermek külföldi utazása, tartózkodása és letelepedési célú külföldre távozása mint esetkör az élet által egyre gyakrabban igényelt szabályozási kör lett, mely igényre a korábbi szabályozásnál pontosabb rendelkezésekkel választ ad az új CSJK szabályozása.

 

Annak semmi akadálya, hogy a szülői felügyeleti jog gyakorlására kijelölt szülő a gyermekével néhány napos, hetes időtartamra, nyaralás, családlátogatás céljából más tartózkodási helyre, esetlegesen külföldre utazzon. Ehhez a különélő szülő hozzájárulása nem szükséges.

 

A gyakorlatban vitatott volt korábban, hogy a rövid tartamú, a gyermekkel közös külföldre utazás, nyaralás lehetősége (joga) megilleti-e a különélő szülőt a gondozó szülő, vagy a gyámhatóság hozzájárulása nélkül a kapcsolattartási időben (B/b)

A most hatályba lépő szabályozás rendezi ezt a kérdéskört, amikor kimondja, hogy

*a kapcsolattartás joga –a kapcsolattartásra meghatározott időtartam alatt- kiterjed arra is, hogy a  külön élő szülő a gyermeket ebben az időszakban külföldre vigye

*feltéve hogy a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik.

 

Tehát ebben a kérdéskörben is a jogalkalmazókra hárul óriási felelősség atekintetben, hogy a jogi kereteket kitöltve a gyermek érdekét szem előtt tartva hozzanak döntést, vagy készítsenek elő egyezséget. Ha a bíróság vagy a gyámhatóság kifejezetten akként rendelkezik, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő a kapcsolattartási időben nem jogosult, vagy csak a gyermeket gondozó szülő hozzájárulása esetén jogosult a gyermekkel külföldre utazni, az esetben az általános szabály csak ezen szűkítéssel alkalmazható.

 

A gondozó szülő huzamosabb időre történő külföldre utazásához kapcsolódóan (B/b) a korábbi szabályozás, amely kifejezetten határidőhöz kötve, egy évet meghaladó időtartamú külföldön tartózkodás esetén kívánta csak meg a külön élő szülő hozzájárulását, visszaélésszerű joggyakorlásra adott lehetőséget a gondozó szülő számára, aki azzal igyekezett kikerülni a közös döntés szükségességét, hogy a jogszabályban –hozzájárulás nélkül- előírt egy éves időtartam letelte előtt rövid időszakra hazatért gyermekével, majd ismét külföldre utazott azzal a hivatkozással, hogy a gyermek külföldi tartózkodása nem érte el az egy évet.

 

A hatályba lépő rendelkezések alapján egyértelművé válik a jogi helyzet a gyermek huzamos idejű –tanulmányok folytatása érdekében, munkavállalás vagy más hasonló célból történő- külföldi tartózkodására, akár önállóan (B/c), akár valamelyik szülővel együttesen (B/a) kerülne is erre sor. A jogalkotó ugyanis úgy látta, hogy a lakóhelyétől eltérő helyen, idegen nyelvi környezetben, a szülőtől, barátoktól, rokonoktól távoli tartózkodás nem mindig szolgálja  a kiskorú gyermek érdekét. E megfontolás okán a huzamos idejű külföldi tartózkodás feltétele mindkét szülő egyetértése.

E jogszabályhely a külföldön tartózkodás céljához kötötten írja elő a különélő szülő hozzájárulásának szükségességét,

*mely mindig belátható időtartam

* és a külön élő szülő által is megismerhető, ellenőrizhető tartózkodási helyet jelent.

*átmeneti jellegű külfödi tartózkodásról van szó

*a gyermek szokásos tartózkodási helye változatlanul Magyarország

Vita esetén a gyámhatóság dönt.

 

Ha tehát gyermekét egyedül nevelő szülőként készül valaki kiskorú gyermekével huzamosabb időre külföldre, az előkészületekhez hozzátartozó jogi lépésként kell március 15-től kezdődően kezelnie a külön élő szülő hozzájáruló nyilatkozatát, ennek hiányában, vagy ennek megtagadása esetén haladéktalanul a gyámhatósághoz kell fordulnia döntés érdekében.

 

C/ Letelepedési célú külföldre távozás, vagy egyszerűbb szóhasználattal élve végleges külföldre költözés esetén pl. amikor a gondozó szülő külföldi személlyel köt házasságot és családegyesítés céljából külföldre költözik, a külön élő szülőnek kifejezetten a külföldön történő letelepedéshez kell hozzájárulnia. A szülők megállapodása, a külön élő szülő letelepedéshez adott engedélye esetén a gyámhatóság jóváhagyására nincs szükség, vita esetén viszont a gyámhatóság dönt.

Fontos tudni, hogy a külföldi letelepedési szándékra vonatkozó információ visszatartása, vagy a rendelkezés kijátszása komoly jogkövetkezményekkel járhat.

 

vissza