A CSJK (új Ptk Családjogi könyve) a korábbiaknál nagyobb jelentőséget tulajdonít annak az esetkörnek, amikor a gyermek tényleges tartózkodási helye hosszabb-rövidebb ideig a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelyétől, a szülői otthontól távol van.
A szabályok eltérőek
a személyi körtől függően
A/ a gyermeküket közösen gondozó szülők gyermekének külföldi tartózkodása
ezen belül a) a szülőkkel együtt történő külföldre utazás
b) a gyermek egyedül történő külföldre utazása
B/ külön élő szülők gyermekének külföldi tartózkodása
ezen belül a) gondozó szülővel
b) kapcsolattartás idejében a külön élő szülővel
c) a gyermek egyedül történő külföldre utazása
a külföldi tartózkodás céljától és időtartamától függően
C/ külföldi utazás, tartózkodás vagy letelepedési célú külföldre távozásról van szó.
Az új Ptk családjogi szabályozására általános szinten elmondható, hogy a korábbi bírósági gyakorlatot normaszöveg szintjére emelte, azaz megjelenik törvényszövegben az az óriási gyakorlat, amelynek szabályozását az élet sokszínűsége követelte meg a jogalkalmazótól.
A gyermek külföldi utazása, tartózkodása és letelepedési célú külföldre távozása mint esetkör az élet által egyre gyakrabban igényelt szabályozási kör lett, mely igényre a korábbi szabályozásnál pontosabb rendelkezésekkel választ ad az új CSJK szabályozása.
Annak semmi akadálya, hogy a szülői felügyeleti jog gyakorlására kijelölt szülő a gyermekével néhány napos, hetes időtartamra, nyaralás, családlátogatás céljából más tartózkodási helyre, esetlegesen külföldre utazzon. Ehhez a különélő szülő hozzájárulása nem szükséges.
A gyakorlatban vitatott volt korábban, hogy a rövid tartamú, a gyermekkel közös külföldre utazás, nyaralás lehetősége (joga) megilleti-e a különélő szülőt a gondozó szülő, vagy a gyámhatóság hozzájárulása nélkül a kapcsolattartási időben (B/b)
A most hatályba lépő szabályozás rendezi ezt a kérdéskört, amikor kimondja, hogy
*a kapcsolattartás joga –a kapcsolattartásra meghatározott időtartam alatt- kiterjed arra is, hogy a külön élő szülő a gyermeket ebben az időszakban külföldre vigye
*feltéve hogy a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik.
Tehát ebben a kérdéskörben is a jogalkalmazókra hárul óriási felelősség atekintetben, hogy a jogi kereteket kitöltve a gyermek érdekét szem előtt tartva hozzanak döntést, vagy készítsenek elő egyezséget. Ha a bíróság vagy a gyámhatóság kifejezetten akként rendelkezik, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő a kapcsolattartási időben nem jogosult, vagy csak a gyermeket gondozó szülő hozzájárulása esetén jogosult a gyermekkel külföldre utazni, az esetben az általános szabály csak ezen szűkítéssel alkalmazható.
A gondozó szülő huzamosabb időre történő külföldre utazásához kapcsolódóan (B/b) a korábbi szabályozás, amely kifejezetten határidőhöz kötve, egy évet meghaladó időtartamú külföldön tartózkodás esetén kívánta csak meg a külön élő szülő hozzájárulását, visszaélésszerű joggyakorlásra adott lehetőséget a gondozó szülő számára, aki azzal igyekezett kikerülni a közös döntés szükségességét, hogy a jogszabályban –hozzájárulás nélkül- előírt egy éves időtartam letelte előtt rövid időszakra hazatért gyermekével, majd ismét külföldre utazott azzal a hivatkozással, hogy a gyermek külföldi tartózkodása nem érte el az egy évet.
A hatályba lépő rendelkezések alapján egyértelművé válik a jogi helyzet a gyermek huzamos idejű –tanulmányok folytatása érdekében, munkavállalás vagy más hasonló célból történő- külföldi tartózkodására, akár önállóan (B/c), akár valamelyik szülővel együttesen (B/a) kerülne is erre sor. A jogalkotó ugyanis úgy látta, hogy a lakóhelyétől eltérő helyen, idegen nyelvi környezetben, a szülőtől, barátoktól, rokonoktól távoli tartózkodás nem mindig szolgálja a kiskorú gyermek érdekét. E megfontolás okán a huzamos idejű külföldi tartózkodás feltétele mindkét szülő egyetértése.
E jogszabályhely a külföldön tartózkodás céljához kötötten írja elő a különélő szülő hozzájárulásának szükségességét,
*mely mindig belátható időtartam
* és a külön élő szülő által is megismerhető, ellenőrizhető tartózkodási helyet jelent.
*átmeneti jellegű külfödi tartózkodásról van szó
*a gyermek szokásos tartózkodási helye változatlanul Magyarország
Vita esetén a gyámhatóság dönt.
Ha tehát gyermekét egyedül nevelő szülőként készül valaki kiskorú gyermekével huzamosabb időre külföldre, az előkészületekhez hozzátartozó jogi lépésként kell március 15-től kezdődően kezelnie a külön élő szülő hozzájáruló nyilatkozatát, ennek hiányában, vagy ennek megtagadása esetén haladéktalanul a gyámhatósághoz kell fordulnia döntés érdekében.
C/ Letelepedési célú külföldre távozás, vagy egyszerűbb szóhasználattal élve végleges külföldre költözés esetén pl. amikor a gondozó szülő külföldi személlyel köt házasságot és családegyesítés céljából külföldre költözik, a külön élő szülőnek kifejezetten a külföldön történő letelepedéshez kell hozzájárulnia. A szülők megállapodása, a külön élő szülő letelepedéshez adott engedélye esetén a gyámhatóság jóváhagyására nincs szükség, vita esetén viszont a gyámhatóság dönt.
Fontos tudni, hogy a külföldi letelepedési szándékra vonatkozó információ visszatartása, vagy a rendelkezés kijátszása komoly jogkövetkezményekkel járhat.